Szent Mihály arkangyal megjelenése
Sievernichben 2025. február 18-án, kedden

Egy nagy arany fénygömböt látok lebegni felettünk az égen, egy kisebb arany fénygömb kíséretében. Csodaszép fény árad ránk. Kinyílik a nagy arany fénygömb, és ebből az arany fényből Szent Mihály főangyal jön elő. Fehér-/aranyba van öltözve, mint egy római katona, és egy vörös hadvezéri palástot visel. A bal kezében a pajzsát látom. A pajzson az általam oly sokszor leírt liliomszál látható. Jobb kezében tartja kardját, amit most az ég felé emel, és ebből a kardból lángkard válik. Szent Mihály főangyal fejedelmi koronát visel, amelyet elöl rubin díszít. A lábára nézek, és látom, hogy arany római szandált visel. Szent Mihály főangyal így szól:

„Áldjon meg benneteket az Atyaisten, a Fiúisten és a Szentlélek Isten! Ámen. Quis ut Deus! Szent Mihály főangyal vagyok, és az Úr trónjától jövök hozzátok. Megjelenek, hogy részt adjak nektek az Úr kegyelméből és szeretetéből. Krisztus Drága Vérének harcosa vagyok. Keressétek menedéketeket Drága Vérében! Imádkozzatok nagyon a békéért! Imádkozzatok nagyon! A sátán félre akar vezetni titeket… bele egy nagy háborúba. Még a gyötrelem ideje uralkodik, de egy új időbe fogtok belépni. Megjelenek, hogy megértsétek: ez a háború nem az országok felosztásáról szól, hanem a keresztény hit értékeiről. Az új korszakban tiszteletben tartják majd az Úr parancsolatait, és az ember felismeri, hogy a bűn mindig háborúban csúcsosodik ki. Az élet tiszteletben lesz tartva és többé nem megvetve, mert Isten az élet és nem a halál Istene. Az ember rájön majd, hogy a meg nem született gyermekek megölését lehetővé tevő törvények romlásba vezették őt. Most nézd!”

Szent Mihály főangyal megmutatja jelenésének helyét, hogy hogyan kell azt kialakítani.

Azt mondja: „Most nézd meg jól!”

Szent Mihály főangyal megmutatja nekem a földgömböt és egy új keresztény Európát, amely sokkal nagyobb és más, mint a jelenlegi Európa.

Azt mondja nekem: „Ez így lesz az új korszakban.”

Meglepetten reagálok.

Megmutatja továbbá, hogy az égből lehulló égitest, ahogyan Isten Anyja, Mária 2002. október 7-én megmutatta nekem, Dél-Amerika északi részénél az Észak-Atlanti-óceánba fog csapódni. Nem kaptam ehhez sem szóban sem jelekben semmilyen időpontot.

Szent Mihály főangyal azt mondja:

„Gondoljatok arra, hogy a gyötrelem ideje korlátozott, mindabban, amit elszenvedtek! Nagyon imádkozzatok a büntetőítélet enyhítéséért! Gondoljatok arra, hogy imádkozó kezetekben van ez; Istentől bármit kérhettek: boruljatok térdre, és kérjétek az Úr irgalmát!”

Most kinyílik a kisebb fénygömb, és Szent Jeanne d’Arc jön elő ebből a fényből. Arany páncélt visel, valamint IHS jellel és két liliommal ellátott zászlót tart. Ő így beszél hozzánk:

„A kereszt szerettei! Nagyon imádkozzatok, és imádkozzatok szívetekkel! Az Irgalmasság Királya kegyelmét ajándékozza nektek.”

Most látom, hogy jobb kezében tartja a zászlót, bal kezét pedig fény veszi körül. Most látom, hogy a bal keze fölött lebeg teljesen fénybe merülve a valenciai kehely (az acháttálka, amellyel Jézus az utolsó vacsorát ünnepelte).

Szent Jeanne d’Arc azt mondja:

„Elolvashatod, hogy kié ez a kehely.”

Kérdem én: „Igen, kié tehát?”

Szent Jeanne d’Arc így szól:

„Az Irgalmasé. A mi Urunk Jézus Krisztusé, aki az Irgalmasság Királyaként jelenik meg. Legyetek ti is az irgalmasság edényei! Ez az Úr kívánsága. Legyetek bátrak, és éljétek a katolikus hitet! Ne tévedjetek bele a korszellembe! Én a kereszténységnek adtam magamat. Egy új korszakban, amelyben az ember elfogadja Isten szeretetét és szívből él, egy keresztény Európa jön létre. Nagyon imádkozzatok ezért! Imádkozzatok országotokért, amelyben az idők szelleme őrjöng! Imádkozom értetek és országotokért az Úr trónjánál.”

Szent Jeanne d’Arc most leengedi a zászlót ereklyéje felé. Mondom neki, hogy tudom, hogy ez az ő ereklyéje.

Most Szent Mihály főangyal kardja fölött, ami ezúttal egy lángkard, amit tart, látom a Vulgatát, a Szentírást. Látom a bibliai helyet egy láthatatlan kéz által megnyitva: Római 9,14-29:

’Mit szólunk ehhez? Nem igazságtalanság ez Isten részéről? Semmi esetre sem! Hiszen így szól Mózeshez: „Könyörülök azon, akin könyörülök, és irgalmazok annak, akinek irgalmazok.” (Kiv 33,19)
Tehát nem azon múlik, aki akar, vagy aki törekszik, hanem a könyörülő Istenen. Az Írás ugyanis azt mondja a fáraónak: „Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, s nevemet világszerte hirdessék.” (Kiv 9,16) Azon könyörül tehát, akin akar, s azt teszi megátalkodottá, akit akar.
Azt mondod majd nekem erre: „Akkor miért hibáztat mégis? Hiszen ki állhat ellen az ő akaratának?” Ember! Ki vagy te, hogy perbe szállj Istennel? Vajon kérdi-e az edény a formálójától: (Iz 29,16) „Miért alkottál engem ilyennek?” Nincs-e a fazekasnak hatalma az agyag fölött, hogy ugyanazon anyagból az egyik edényt tisztes célra készítse, a másikat dicstelenre? Isten pedig nem a haragját akarta-e megmutatni és a hatalmát megláttatni, és nem azért hordozta-e türelemmel a harag eszközeit, amelyek pusztulásra készültek? És nem azért, hogy megismertesse dicsőségének gazdagságát az irgalmasság eszközein, amelyeket dicsőségre készített, amilyenek mi vagyunk, akiket meghívott nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is?
Ahogy Ozeásnál mondja:
„Aki nem népem, azt népemnek fogom hívni,
és a nem kedveltet kedveltnek.” (Oz 2,25k)
És akkor ez lesz:
„Azon a helyen, ahol azt mondták nekik:
»Ti nem vagytok népem«,
ott az élő Isten fiainak hívják majd őket.” (Oz 2,1)
Izajás pedig fennen hirdeti Izraelről: „Ha Izrael fiainak száma annyi lesz is, mint a tenger fövénye, csak a maradék üdvözül. Szavát ugyanis beteljesíti és sietve végrehajtja az Úr a földön.” (Iz 10,22-23) Amint előre megmondta Izajás:
„Ha a seregek Ura nem hagyott volna nekünk utódot,
úgy jártunk volna, mint Szodoma,
és olyanok lettünk volna, mint Gomorra.” (Iz 1,9)’

Szent Mihály főangyal így szól hozzánk:

„Még egyszer mondom nektek: nagyon imádkozzatok! Imádkozzatok nagyon a békéért és országaitokért! Isten az Ő irgalmasságát fogja ajándékozni, szeretetét és üdvösségét. Azoknak az embereknek adja, akik teljes szívükből szeretik Őt, és akik a szent szentségekben élnek! Fontos, hogy ebben az időben megszentelődjetek, és a megszentelő kegyelemben éljetek! Irgalmasságának jogarával jön hozzátok, értsétek meg ezt jól! A megátalkodott lelkek az Ő igazságosságának útján fognak menni. Imádkozzatok ezekért a lelkekért! Imátok nem vész el. De nektek azt mondom: engedjétek, hogy szívetek az irgalmasság edényei legyenek, az Irgalmasság Királyának edényei! A betegekre és a szenvedőkre néztem, és megáldom őket.”

A Szent Mihály főangyal áld és így szól:

„Fontold meg, hogy ez az év a nagy döntés éve!”

Kérdem: „A béke számára?”

Szent Mihály főangyal azt mondja, hogy ez az év nemcsak a béke, hanem az Egyház számára is döntő év. A következő imát óhajtja:

Sancte Michael Archángele, defénde nos in próelio, contra nequitiam et insidias diáboli esto praesidium. Imperet illi Deus, súpplices deprecámur: tuque, Princeps militiae caeléstis, sátanam aliósque spiritus malignos, qui ad perditiónem animárum pervagántur in mundo, divina virtúte in inférnum detrúde. Amen.

Szent Mihály főangyal így szól:

„Fontold meg, bármi is történik, a pokol kapui nem fogják elpusztítani a Katolikus Egyházat! Amikor minden elveszettnek tűnik, eljön Krisztus győzelme! Ámen.”

Szent Mihály főangyal és Szent Jeanne d’Arc elbúcsúzik tőlem, visszamennek a fénybe, és eltűnnek.
 

Ezt az üzenetet úgy közöljük, hogy nem kívánjuk a Római Katolikus Egyház ítéletét elővételezni.

copyright © Manuela

Kérem megfontolni az üzenethez a bibliai részt!

Az Irgalmas kelyhe

Szt. Mihály főangyal és Szt. Jeanne d’Arc 2025. február 18-i megjelenésekor Manuela látta a valenciai szent kelyhet, amely, mint a tűz úgy fénylett, és megtudta, hogy írva áll, ez a kehely „az Irgalmasé”, vagyis az „Irgalmasság Uráé”. Manuela számára ennek a kijelentésnek nem volt közelebbi jelentése, minthogy megerősítésre került: a „Santo Cáliz” (szent kehely – a fordító megjegyzése) valóban Jézus utolsó vacsorájának kelyhe. Számomra azonban ez a kijelentés telitalálat volt, mert valójában szó szerint kellett ezt érteni.

Manuela csak egyszer látta a „Santo Cáliz”-t, amikor az 1990-es években egy spanyolországi szabadság során férjével meglátogatta a valenciai székesegyházat. Ott külön kápolnában tisztelik Jézus hagyományos utolsó vacsorai kelyhét, magasan az oltár fölött, golyóálló üveg mögött. Nem tudhattak meg akkoriban semmilyen részleteket róla.

Valójában a „Santo Cáliz” ónixból készült talpára egy titokzatos feliratot véstek, és a szakértők nem teljesen egyetértőek abban, hogy ez kufisül (korai arabúl), arámul vagy a héber valamelyik változatán van. Mivel mindhárom írás azonos eredetű, ezért heves viták folynak a szakértők között az egyes olvasási módokról.